Meddig tápláljuk anyatejjel gyermekünket?>>

Az anyatej mennyiségi és minőségi osszetételében is a csecsemő legmegfelelőbb tápláléka. A szoptatás a gyermek zavartalan lelki és testi fejlődésének biztosítéka. Az anyák 98%-a képes szoptatni. A szoptatás során kialakult anya-gyerek közötti kapcsolat a gyernek egész életére kihat.

A gyermek számára a szoptatásnak korai és késői előnyei ismeretesek:

        A korai ( két éves koron belüli) előnyök:

• • fokozza a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét
  • csökkenti a gyomor-bélrendszer fertőzéseinek számát,
  • csökkenti a légúti megbetegedések,
  • csökkenti a középfülgyulladások,
  • csökkenti az agyhártyagyulladás (baktérium okozta),
  • csökkenti a húgyúti fertőzések előfordulását
  • csökken a túletetés veszélye
  • a leggazdaságosabb táplálék
  • mindig hozzáférhető
  • teljes mértékben megbízható, steril

         A késői (két éves koron túli) előnyök:

• • csökkenti a szív és érrendszeri megbetegedések,
  • csökkenti az elhízás előfordulásainak számát,
  • csökkenti az atopiás megbetegedések előfordulását,
  • elősegíti az értelmi képesség fejlődését

        Jelentős tényező:

• • az inzulin függő cukorbetegség
  • a bélgyulladások
  • a rosszindulatú daganatok
  • a csontritkulás (osteoporosis) ritkább előfordulásában

Összeállította: Prof. Dr. Pintér Sándor

Mit tegyünk, ha lázas a gyermekünk?>>

A láz gyermekkorban gyakran előforduló, emelkedett testhőmérséklettel járó állapot. A láz nem oka a betegségeknek, csupán kísérő tünete! A láz a szervezet betegséggel szembeni védekezésének részeként akár hasznos is lehet. A lázas állapot emellett a szervezet számára fokozott folyadékveszteséggel is jár, amit nagyon fontos pótolni a kiszáradás elkerülése céljából!

Csecsemőknél testhőmérsékletet legmegbízhatóbban a végbélben lehet mérni. Végbélben mérve a lázmérő által mutatott érték 0,5 C fokkal magasabb, mint hónaljban mérve. 

Hónaljban mért értékek: 

36-37 °C normális testhőmérséklet

37-38 °C hőemelkedés

38-39 °C mérsékelt láz

39-40,5 °C magas láz

40,5 °C felett igen magas láz

Végbélben mért értékek:

36,5-37,5 °C normális testhőmérséklet

37,5-38,5 °C hőemelkedés

38,5-39,5 °C mérsékelt láz

39,5-41 °C magas láz

41 °C felett  igen magas láz

Lázcsillapítás: 

Lázcsillapító gyógyszerek: megkönnyítik a láz elviselését, és egyben csillapítják is azt.  Ugyanakkor ezek a szerek nem gyógyítják meg magát a lázat kiváltó betegséget, és lázgörcs kivédésére sem alkalmazhatók. 

A lázcsillapító gyógyszerek lázcsillapításra és a beteg komfortérzetének javítására szolgálnak.  Ilyen célból lázas betegnek nyugodtan adhatók, ha más kizáró ok nincs (pl. allergia az adott szerre).  Egyszerre azonban nem adható a kétféle lázcsillapító! Viszont ha az egyik nem segített, később adható a másik.

Figyelem! Szalicilát-tartalmú lázcsillapítók adása 10 éves életkor alatt nem javasolt! 

Fizikális lázcsillapítás: Gyermek számára a kíméletesen végzett hűtőfürdő jelentheti a legkevesebb szubjektív kellemetlenséget. Segíthet, ha az aktuális testhőmérsékletű (tehát nem hideg!) fürdővizet, lassan, óvatosan hűtjük, amíg nem kellemetlen, de 31o C alá ilyenkor se hűtsük a vizet! Gyakran kavargassuk, és a kellemesen langyos vízzel locsolgassuk a gyermek testét. 

Soha ne hagyjuk egyedül a lázas gyermeket a fürdőkádban!

Hatásosabb a hűtés, ha csak mellig ér a víz, és a szabadon maradó testfelületet locsolgatjuk az összekevert vízzel folyamatosan, mintha nyakig érő vízbe ültetjük bele a gyermeket.

Ne folytassuk a hűtést, ha a testhőmérséklet már 38 C fokra csökkent!

Szívbeteg gyermek kíméletes hűtőfürdőztetése csak nagyon óvatosan és természetesen csakis szoros felügyelet mellett végezhető! 

Kékülés (cianózis), a keringészavar tüneteinek erősödése, didergés, vacogás fokozódása esetén a borogatást azonnal abba kell hagyni, illetve a gyermeket ki kell venni a kádból, mert ilyen esetekben a várttal ellenkező hatást válthatunk ki.

Ilyenkor a beteg testét szárazra kell törölni, és egy ideig kitakarva kell hagyni.

Lázas gyermek betakarásakor kerüljük a vastag takarókat, paplant, mert ezek a hőleadás akadályozásával hőpangást okozhatnak, és nem megy le a láz.

 Egyéb tanácsok:

• Ügyeljen a rendszeres itatásra (szoptatott csecsemőnél az anyatej a legjobb), hogy a folyadékvesztést, kiszáradást elkerüljék
• Figyeljen a kiszáradás jeleire (száraz száj, lepedékes nyelv, könnyek hiánya, aláárkolt szemek, a fejtető szintjéhez képest besüppedt kutacs (kutacs: a kis kerek „puhaság” a csecsemő feje tetején), kevesebb vizelet.
• Bíztassa a gyermeket a további ivásra, ha kiszáradás jeleit észleli. Probléma esetén kérjen újra tanácsot szakembertől! 
• Hogyan különítheti el a bőrkiütéseket a bőrvérzésektől a gyermek testén üvegpohár teszttel*?
• Közösségbe ne menjen lázas beteg!
• Ne öltöztessük alul/túl a gyermekeket!
• Ne alkalmazzunk hideg/jeges fürdőt/lepedőbe csavarást ! 

Ha a láz oka nem ismert, antibiotikumot nem helyes adni ! Utóbbit csakis orvosi utasításra szabad alkalmazni.

 További azonnali segítség kérése szükséges ha:

• Ha a gyermeknél az üvegpohár teszttel nem halványodó bőrvérzést észlel, bármikor a betegség során
•  A gyermek görcsöl
• A gyermek aluszékonysága fokozódik vagy nem ébreszthető
• A gyermeknél a kiszáradás tüneteit észleli itatás ellenére is
•  Újabb szokatlan tünetek jelentkeznek
• A gyermek általános állapota rosszabbodik
• A láz több mint 3 napja tart
• Ha nem megoldott az otthoni gyermekápolás

Lázgörcs: A lázgörcs a 6 hónapos-6 éves gyermekek legalább 3%-ában jelentkezhet láz kapcsán.

Teendők lázgörcs esetén:

• Maradjon nyugodt
• Ha lehet, jegyezze fel a görcs kezdetét és végét
• Maradjon a gyermek mellett
• Fordítsa a gyermeket oldalára
• Távolítson el minden veszélyes tárgyat a gyermek közeléből pl. éles sarkú bútorokat
• Helyezzen a gyermek feje alá puha alátétet, nehogy beüsse a fejét a padlóba
• Ne adjon szájon át semmit a gyermeknek
• Konzultáljon orvossal 

Mentő azonnali hívása indokolt, ha a görcs

• 5 percnél tovább tart illetve
• Ha gyermeke közben vízben volt és ezalatt nehézlégzése alakult ki
• Ha fejsérülést szenvedett a gyermek
• Ha a gyermek légzése a görcs után nem rendeződik vagy, ha ajkai továbbra is kékek maradnak

Orvosi vizsgálat indokolt továbbá, ha a görcs

• Gyermeke első görcse
• Ha bizonytalan annak megítélésében, hogy rendeződött-e a gyermek állapota a görcs után.

Kötelező és ajánlott védőoltások csecsemő-, és gyermekkorban>>  

1.Életkorhoz kötött folyamatos oltások:

BCG (tuberkulózis elleni védőoltás): beadása a születést követően, általában a szülészeti intézményben történik, kötelező jelleggel

DTPa+IPV+ Hib (diphtéria., tetanusz, acellularis pertussis komponenseket tartalmazó  oltóanyag+ inaktivált poliovírus vakcina+Haemophilus influenzae B elleni oltóanyag):  2, 3, 4 és 18 hónaposan történik kötelező jelleggel.

MMR (morbilli, mumpsz és rubeola elleni vakcina): 15 hónapos korban, kötelező jelleggel.

PCV (konjugált pneumococcus vakcina): 2, 4 és 15 hónaposan adható, önkéntes jelleggel.

DTPa+IPV (diphtéria., tetanusz, acellularis pertussis komponenseket tartalmazó  oltóanyag+ inaktivált poliovírus vakcina): 6 éves korban, kötelező jelleggel.

2. Életkorhoz kötött kampányoltások:

dTap (diphtéria., tetanusz, acellularis pertussis komponenseket tartalmazó  oltóanyag) emlékeztető oltás 11 éves korban, kötelező jelleggel.

MMR revaccináció: újraoltás 11 éves korban, kötelező jelleggel.

Hepatitis B (fertőző májgyulladás elleni védőoltás): 13 éves korban, kötelező jelleggel.

3.Választható védőoltások csecsemőkorban:

Meningococcus fertőzések (agyhártyagyulladás, vérmérgezés) elleni oltás

A meningococcus négy csoportja ellen van hatékony védőoltás. A hazánkban leggyakoribb B csoport ellen még nem sikerült oltóanyagot kifejleszteni.

2 éves kor felett egyszerre több típus elleni, poliszacharid típusú oltóanyag adható, mely 3 éven át tartó védettséget ad.

A csecsemőket és a 2 évesnél fiatalabbakat ezzel nem lehet megfelelően védeni, ezért számukra ún. konjugált védőoltást dolgoztak ki. Ezt 1 éves kor alatt 2 vagy 3 alkalommal, majd 1 éves kor után egyszer kell ismételni. 2-5 éves kor közöttieknek egy oltás elegendő, a nyújtott védettség legalább 10 évig tart.

Oltóanyagok:                Menjugate/Novartis

Meningitec/Wyeth

Neisvac/Baxter

Súlyos rotavírus fertőzés elleni oltás

Oltóanyag készült a csecsemők súlyos rotavírus fertőzésének megelőzésére, melyet szájon át kell beadni. Az oltott csecsemők 98%-a védetté válik a súlyos fertőzéssel szemben, háromnegyede pedig egyáltalán nem betegszik meg rotavírus okozta hasmenésben. Kétféle, szájon keresztül bevehető oltóanyag van forgalomban rotavírus okozta hasmenés ellen. Ismétlő oltás szükséges, melyből az elsőt 6-12 hetes, az utolsót legkésőbb  24 vagy 26 hetes korig be kell adni. Az oltások között legalább 4 hét időközt kell tartani. Más oltásokkal egyidőben adható. A háziorvos, vagy gondozó orvos receptre írja fel, melyet a gyógyszertárból hűtőtáskában adnak ki. A rotavírus oltóanyag hőre érzékeny, azért a beadásig, hűtőtáskában vagy hűtőszekrényben kell tartani.

Oltóanyagok      Rotarix/GSK

 Rotateq/MSD

4. Választható védőoltások a csecsemőkoron túl:

Varicella (bárányhimlő) elleni oltás

A bárányhimlő a varicella-zoster vírus (VZV) primer fertőzése kapcsán kialakuló hólyagos bőrjelenségekkel járó gyermekkori fertőző betegség. Cseppfertőzéssel terjedve járványos előfordulású. A lefolyás általában kisgyermekkorban enyhe, de szövődmények minden korban adódnak. A kisgyerekkor utáni fertőzések lefolyása sokszor súlyos, és a komplikációk is lényegesen gyakoribbak.

Oltóanyag:     Varilrix/GSK

Kullancsvírus fertőzés elleni oltás

Hazánk földrajzilag az egyik legfertőzöttebb régió. Évente 80-100 ember kap a fertőzött kullancscsípés következtében encephalitist, mely a többségében súlyos maradványtünettel gyógyul, esetenként halálos végű.

A védőoltás sorozatot ajánlott a téli hónapokban kezdeni. Az első két oltást 1-3 hónap különbséggel célszerű adni, a harmadikat 1 évvel az első oltás után. Létezik ún. gyorsított oltási séma, amely azonban nem hoz létre teljesen azonos minőségű immunválaszt. A három oltásból álló oltási sor révén kialakuló immunizációt első alkalommal 3, majd 5 évente ismételni kell. Elmaradt oltás miatt az oltást nem kell újra kezdeni, csak folytatni.

1 éves kor után olthatók a gyermekek. A tojásevésre allergiás kiütéssel reagálók is olthatók, csak az ovalbuminra anafilaxiás reakciót adó esetek oltása nem ajánlott.

Ha valakit éppen kullancs csípett, az oltással célszerű minimum 4 hete várni.

Oltóanyagok:               Encepur/Novartis

                                  FSME immun/Baxter

Hepatitis A fertőzés elleni oltás

Kisebb-nagyobb helyi járványokat okozó fekalis-oralis terjedésű fertőző betegség. A terjedéséhez kedveznek a rossz higiénés viszonyok, zsúfoltság. Elsősorban a kedvezőtlenebb mediterrán régióba utazás előtt ajánlott az aktív immunizáció. Feltétlenül ajánlott minden, bármilyen eredetű májbetegségben szenvedő gyermeknek és felnőttnek, akik számára a fertőzés komoly kockázatot jelent. 1 éves kor után adható.

Oltóanyag:     Havrix/SmithKline Beecham

Human Papilloma Vírus (HPV) elleni oltás

A HPV-vírusnak kb. 100 különféle típusa ismert, de ezek közül kb. 15 okoz méhnyakrákot. Szexuális aktussal és bőr-bőr kontaktussal is terjed. A legnagyobb egészségügyi előnyt az jelenti, ha a 11-13 éves serdülő lányokat oltjuk be, még mielőtt szexuális életet élnének. A  három oltásból álló oltási sorozattól azt várjuk, hogy a daganat keltésére képes fertőzések 70%-át elkerüljük.

Oltóanyag:        Silgard/MSD

                        Cervarix/GSK

Összeállította: Dr. Csenki Marianna

A koraszülöttekről >>

A terhesség egy természetes állapot. Bármennyire is természetes, a várandósság egy kitüntetett időszaka egy nő életének. Minél többet tudunk erről az állapotról, annál jobban láthatjuk, mi minden befolyásolhatja azt. Fontos, hogy beszéljünk erről a témáról már a fiatal felnőttkorban, hogy a gyermekvállalást megelőzően tisztában legyünk azzal, mi mindent tehetünk meg annak érdekében, hogy egészséges gyermekünk szülessen.

Kik a koraszülöttek? 

A terhesség ideális körülmények között 9 hónapig tart. Koraszülésről akkor beszélünk, ha a szülés valamilyen ok miatt a 8. hónapnál hamarabb történik meg, vagy pedig a baba 2,5 kilogrammnál kisebb súllyal születik. A koraszülés sok veszélyt jelent az újszülött részére. A szervek normális kifejlődéséhez, hogy azok a megszületést követően jól tudjanak működni, 9 hónapra van szükség. Ahhoz, hogy ez a 9 hónap zavartalanul teljen el és így a kisbabája szépen fejlődjön, a leendő anya sok mindent tehet és tennie is kell.

 A koraszülés anyai okai:

Szociális okok:

• kedvezőtlen szociális helyzet, nehéz munkakörülmények, nagy távolság a munkahelytől

• nem kielégítő táplálkozás

• rendezetlen családi körülmények

Egészségügyi okok:

• az anya betegsége: vérszegénység, cukorbetegség, valamilyen krónikus szervi betegség

• az anya nem megfelelő életmódja: dohányzás, alkohol, kábítószer

• kövérség

• túl fiatal életkor (fiatalabb, mint 17 év) vagy idős először szülő (több, mint 37 év)

• előző kóros terhesség (vetélés, halvaszülés, előző koraszülés, korai csecsemőhalál)

Veszélyeztetett terhesség:

• fenyegető koraszülés

• fertőzés a terhesség alatt

• anya és magzat közötti vércsoport eltérés (Rh)

• bármilyen károsító hatás a terhesség alatt (gyógyszer szedése, röntgensugárzás)

A koraszülés magzati okai:

• ikerterhesség

• köldökzsinór komplikáció

• méhlepény rendellenesség

• magzati fejlődési rendellenesség

• magzati betegségei

Hogyan előzhetjük meg, hogy koraszülött legyen a gyermekünk? 

• Fontos, hogy próbáljuk tervezni a gyermekvállalást, tudatosan úgy alakítani a körülményeinket, hogy felismerjük a veszélyeztetettséget.

• Ezért kell, hogy már a leendő anya tisztában legyen az esetleges betegségeinkkel, eljárjon terhesgondozásra és rendszeres nőgyógyászati ellenőrzésre, UH vizsgálatokra.

Ha koraszülésre kerül a sor:

• lehetőleg olyan kórházban, ahol felkészültek a szülésvezetésre és a koraszülött ellátására

• a baba kímélete miatt, ha mód van rá, császármetszéssel hozzák a világra.

A baba szemszögéből a megszületés egy összetett és bonyolult esemény. A szülési fájdalmak megindulásától az újszülött felsírásáig élettani folyamatok bonyolult sorozata történik. Ha ebben bármi zavar keletkezik, az újszülött nem tud jól alkalmazkodni a méhen kívüli élethez.

A koraszülöttek jellemzői:

• éretlen szervek, szövetek (tüdő, belek, agyi erek)

• rendkívül sérülékenyek

• az éretlenség miatt a méhen kívüli alkalmazkodásuk nem megfelelő (légzés, keringés)

• fertőzésre való fogékonyság

A koraszülöttek ellátásáról:

• megpróbáljuk pótolni a méhen belüli állapotokat (37 fokos külső hőmérséklet biztosítása, sötét-félhomály, kíméletes bánásmód, csak a szükséges minimális mozgatás)

• tüdőérlelő anyag adása

• lélegeztetés, keringés támogatása

• folyadékpótlás

• antibiotikum adása

Összeállította: dr. Csenki Marianna